A távolsági dokumentumhitelesítés módszerei a táveléréssel kivitelezett cégalapítás esetén

Adózás Magyarországon

A magyar adórendszert tartják az egyik legkedvezőbbnek. A többi európai országhoz képest az adókulcsok itt meglehetősen alacsonyak a legtöbb adó esetében, ami kedvező „légkört” teremt az üzleti tevékenység számára.

Társasági adó

Egy magyarországi vállalkozás társasági adójának mértéke az éves nyereségének 9% -a.

Az olyan KFT-k esetében, amelyeknél nem szükséges a társasági adó előzetes megfizetése, a befizetés az éves adóbevallás benyújtásakor történik – a tárgyévet követő év május 20-ig. Az éves adóbevallások csomagjának benyújtásától számítva a kifizetést általában 5-10 naptári napon belül kell teljesíteni.

Helyi adó (LBT)

A társasági adó mellett Magyarországon helyi adó (LBT) is van, amelyet legtöbbször az adóalap 2% -ában határoznak meg.

Ezen adó esetében az adóalap a gazdálkodó árbevétele és alapvető költségei (ELÁBÉ) közötti különbség.  Ennek az adónak az összege Magyarország különböző régióiban eltérő lehet, adóbeli státuszuktól és gazdasági helyzetüktől függően.

A fővárosban a helyi adót 2% -ban állapítják meg, ideiglenesen csökkentve azt 1%-ra.

Osztalékok

Ha osztalékfizetésre van szükség, a következő adókat kell figyelembe venni:

  • A felosztott összeg 15% -át kitevő személyi jövedelemadó;
  • Magyarországi tartózkodási engedély vagy adóilletőség esetén kivetett szociális hozzájárulási adó. Mértéke alapjáraton 13%, de a végleges mértékét számos tényező határozza meg, ezért az egyes Ügyfelek elemzése során a pontos értéket közöljük.

ÁFA

Az általános áfakulcs Magyarországon 27%.

A kedvezményes adómértékeket 10% -ban, 5% -ban és 0% -ban állapították meg, és főként a mezőgazdasági ágazatra, az ingatlanpiacra és a kutatási tevékenységekre vonatkoznak.

Néhány magánvállalkozás szintén mentesül az ÁFA alól, és évente bizonyos forgalmi korlátok vonatkoznak rá.

Közigazgatási és jogi információk

A távolsági dokumentumhitelesítés módszerei a táveléréssel kivitelezett cégalapítás esetén

Ügyfeleink a táveléréssel kivitelezett cégalapítás elrendelésekor kétféle aláírási mód közül választhatnak: az Ügyfél lakóhelye szerinti ország magyar konzulátusán keresztül vagy ügyvédeink segítségével, a Skype kommunikációs platformján szervezett konferencia keretében.

Aláírás hitelesítése a konzulon keresztül

  • Az alapító okiratok teljes készletét a Megbízó e-mailben kapja meg, és azt a magyar konzul maga igazolja egy bizonyos díjazás ellenében.
    Az erre a célra igényelt összeg dokumentumonként 30 és 60 EUR között változik.
  • A fentieken túlmenően a Ügyfélnek önállóan kell egyeztetnie a Nagykövetségen a látogatási időt, és a konzul jelenlétében alá kell írnia a dokumentumokat, az alkalmazottaink által neki adott leírásnak megfelelően.
  • Fontos megjegyezni azt is, hogy a társaság valamennyi részvényesének és igazgatójának jelen kell lennie a biztosítás során. Máskülönben az olyan dokumentumokaláírása, mint az Alapító Okirat vagy társasági szerződés, nem rendelkezik megfelelő jogalappal.

Aláírások és dokumentumok táveléréssel végzett hitelesítése Skype használatával:

A táveléréssel végzett azonosítás a Magyar Ügyvédi Kamara 18. 10/2019 (VI.24.) MUK.

A jogszabályok szerint a távazonosítás és -tanúsítás általános folyamatának a következő kötelező elemekből kell állnia:

  • Az aláíró és a hitelesítő fél között tartott Skype-konferenciát a hitelesítő félnek rögzítenie kell;
  • az Ügyfél azonosítását a kamera előtt, a regisztrációs okmányok csomagjának összeállításához használt személyes okmányai alapján kell elvégezni;
  • az Ügyfél tájékoztatása az Alapító Okirat vagy társasági szerződés elemeiről és az egyes részvényesek / igazgatók által aláírt egyéb dokumentumokról előzetesen vagy a konferencia alatt, a magyar jognak megfelelően kivitelezendő;
  • a teljes dokumentáció Ügyfél általi aláírását a kamera előtt kell elvégezni.

Az LLC (Kft) nyilvántartásba vétele esetén a Megrendelő által aláírt és hitelesített dokumentumok minimális száma a következő: 9 db.

Tapasztalataink szerint a Skype-on keresztüli távhitelesítés rugalmasabb hitelesítési módszernek bizonyul az idő és a költségek tekintetében, ettől függetlenül a Cégbíróság mindkét típusú hitelesítést elfogadja.

Ügyfélkapu – a vállalati funkcionalitás fontos eleme

Bármely vállalkozás életében a kulcsszerep az önkormányzati szervekkel való átlátható és egyszerűsített kommunikáció fenntartása.

Magyarországon létezik egy „Ügyfélkapu” megnevezésű központosított kommunikációs portál, amely szinte minden hatósággal, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal is biztosítja a kommunikációt.

Mi is pontosan az Ügyfélkapu szerepe, és hogyan regisztrálhatok rajta?

Magyarországon létezik egy portál (https://regi.ugyfelkapu.magyarorszag.hu/ vagy https://ugyfelkapu.gov.hu/), amely távoli kommunikációt biztosít egy gazdasági egység  (akár magánvállalkozó, akár vállalat) és szinte az összes magyarországi hatóság és szolgáltatás között.

A gazdasági tevékenység szempontjából az Ügyfélkapu állami portálon az Ön fiókjának fenntartása kötelező, mivel számos kulcsfontosságú funkciót lát el:

  • bármely hivatalos kérelem vagy nyilatkozat benyújtása az állami szervek felé Ön vagy képviselői által digitális formátumban;
  • a könyvelőjük által összeállított bevallások benyújtása az illetékes állami hatóságokhoz, például az adóhatósághoz. A vállalati bevallások benyújtása esetén könyvelőjének regisztrálnia kell Önt az Ügyfélkapun belülaz ún „Cégkapu” elnevezésű külön alszektorában, amelyen keresztül elsősorban az állami szolgálatokkal folyik a kommunikáció.

Az állami portálon történő regisztráció két ismert módon lehetséges – (1) a magyar nagykövetség meglátogatásával, ahol az Ön személyazonossága azonosításra kerül, és Ön a magyar rendszerben regisztrálásra kerül, és (2) azonos munkát végző magyarországi önkormányzatok (Kormányablak) valamelyikében személyes jelenléttel.

A regisztrációhoz szükséges dokumentumok: (külföldi) útlevél, személyes lakcím, igazgató édesanyjának leánykori neve.

Bármilyen nehézség esetén munkatársaink végigkisérhetik Önt a feladat sikeres elvégzéséhez.

Az eredeti regisztrátorom megerősítette nekem, hogy már rendelkezem egy Ügyfélkapu regisztrációval. Hogyan ellenőrizhetem le ezt?

A kezdéshez meg kell határoznia, hogy melyik e-mail címét használta a regisztrációhoz. Ezt az állami szolgálat által kiadott portálon található nyilvántartási igazolásban találja meg, vagy kérdezze meg a regisztrátorát (meg kell őriznie az igazolás egy példányát).

Tartózkodási engedély – Kérdések és válaszok

Ez a GYIK részleg a Magyar Bevándorlási Szolgálat (Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság) hivatalos honlapján gyakran feltett kérdések közül a legfontosabbak lefordított változata, amely új, népszerű kérdésekkel, illetve meglévő folyamatok újabb változataival folyamatosan frissül.

Milyen típusú tartózkodási engedély teszi lehetővé a hosszú távú (90 napnál hosszabb) tartózkodást Magyarországon és mely esetekben van jogom munkavállalásra?

Bármely természetes személy tartózkodhat hosszútávon Magyarországon, aki (1) szezonális munkavízummal, (2) humanitárius célból kiállított tartózkodási engedéllyel, (3) jövedelemszerzés, vagy foglalkoztatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel, (4) vállalaton belüli váltás keretében szerzett tart. engedéllyel, (5) családi együttélésre jogosító engedéllyel, (6) orvosi vizsgálat vagy oktatási célból kiállított tartózkodási engedéllyel, hosszú távú tartózkodásra jogosító engedéllyel vagy ugyanilyen célra rövid távú tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

A 2016. július 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosítások eredményeként kétféle munkavállalási engedély kerül kiadásra. Ugyanígy megkülönböztetik a munkavállalás vagy önálló munkavégzés céljából kiadott tartózkodási engedélyeket.

Más szóval a harmadik országbeli állampolgár két esetben kérelmezhet tartózkodási engedélyt jövedelemszerzés céljából:

  • a törvény szerint független és önálló munkavégzés esetén, fizetés ellenében (MV vagy PE)
  • vállalkozói szövetség, szövetkezet vagy más jogi személy tisztviselőjeként, jövedelemszerzés céljából végzi tevékenységét.

Harmadik országbeli állampolgárok munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt a következő esetekben szerezhetnek:

  • ha a tartózkodás célja tényleges munkavégzés a belső partnerekkel fennálló munkakapcsolatok alapján vagy belső gazdasági szereplők vezetése alatt szerződő félként ( PE) ;
  • tulajdonosként, ügyvezető igazgatóként eljárva a jövedelemtermelés céljából létrehozott jogi személy, szövetkezet vagy más jogi személy nevében, az eredeti pozíción túli tényleges munkát végez.

Diák vagyok. Hogyan kaphatok munkavállalási engedélyt? Meddig van jogom dolgozni, miközben valamelyik magyar egyetemen tanulok?

Ha tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, tanulmányai során nincs szüksége további munkavállalási engedélyre. A törvény szerint a nappali tagozatos hallgatók és más tanszékek hallgatói az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan dolgozhatnak.

A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár jogosult heti huszonnégy (24) órát dolgozni, a szemeszterek között. A ledolgozott napok maximális száma évi 90 nap vagy 66 munkanap.

Szükség van-e a külföldön kiállított dokumentumok diplomáciai tanúsítására vagy fordítására?

A külföldön kiállított okirat, illetve a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy más, közokiratba foglalásra jogosult személy által hitelesített okirat – ha jogszabály, nemzetközi szerződés vagy kölcsönös gyakorlat eltérően nem rendelkezik – csak akkor képezhet bizonyító erejű alapot a magyar hatóságok számára, ha ezt az okiratot az okiratot kibocsátó országban eljáró magyar állam diplomáciai képviselete hivatalosan hitelesítí, vagy az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda lefordítja magyar nyelvre és szintén hitelesítí.

A törvény eltérő rendelkezése hiányában a nem magyar nyelven kiállított okiratokat csak hivatalos magyar fordítással lehet elfogadni.

Milyen harmadik országbeli (nem uniós) állampolgárnak van szüksége vízumra a Magyarországra való belépéshez?

A Magyarországra történő vízummentes beutazással kapcsolatos információk a Magyar Konzuli Osztály központi honlapján, az alábbi linken találhatók: [https://konzinfo.mfa.gov.hu/hu/visa-free-travel-hungary]

Hol igényelhet a harmadik ország állampolgára vízumot vagy tartózkodási engedélyt?

A rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmek feldolgozása, beleértve a D kategóriát is, a Magyarország Külügyminisztériumának a feladata.

A vízumot a magyar nagykövetségen, a harmadik országbeli állampolgár állandó (szokásos) tartózkodási helyén lehet igényelni.

Harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedélyét a lakóhely szerinti ország magyar nagykövetségén is kérelmezni lehet, de az ügy feldolgozását és a magyarországi huzamos tartózkodáshoz való jogot biztosító okirat kiállítására vonatkozó döntést az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hozza meg.

Ezt követően az Ügyfél pozitív döntésként értesítést kap a nagykövetségtől a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum kérelmezésének lehetőségéről, majd ezt követően Magyarország fővárosában, Budapesten megkapja a tartózkodási engedélyt.

Hol igényelhetek tartózkodási engedélyt, és mennyibe kerül?

A kérelmet a helyi konzuli osztályhoz vagy az ilyen típusú kérelmek átvételére és feldolgozására jogosult más helyre kell benyújtani. Az ügyintézési díj  100 euró vagy ennek megfelelő összeg az ország helyi pénznemében.

A kérelem a magyarországi bevándorlási hivatal helyi osztályához az alábbi forgatókönyvek szerint nyújtható be:

  • Magyarország határain belül a benyújtást különleges körülmények indokolják;
  • Ha a tartózkodás célja orvosi vizsgálat;
  • A tartózkodási engedély kérelmezője harmadik ország olyan állampolgára, aki Magyarország területére vízum nélkül beléphet, vagy a fent említett állampolgár hozzátartozója kíséri.

Kivételes körülmény lehet többek között az olyan bánásmóddal, családegyesítéssel vagy fizetett munkával kapcsolatos tény, amely harmadik ország állampolgárának érdekkörén kívül eső okból következett be, és amely megakadályozza, hogy a kérelmet a jogszabályban megállapított általános feltételekkel összhangban nyújtsák be.

Hol és mikor kell kérelmeznem a tartózkodási engedély megújítását?

Legkésőbb 30 nappal a tartózkodási engedély lejárta előtt.

A kérelmet a bevándorlásért felelős regionális igazgatósághoz kell benyújtani.

Orvosi kutatás vagy tanulmány folytatása miatt már aktív tartózkodási engedély esetén a jelenlegi tartózkodási engedély lejárta előtt 15 nappal be kell nyújtani az álláskeresésre vagy vállalkozói tevékenységre jogosító tartózkodási engedélyt.

Mi szükséges a tartózkodási engedély megújításához?

Érvényes úti okmányt, 1 db, három hónapnál nem régebbi fénykép, valamint az életkörülmények meglétét igazoló okmányt kell bemutatni: a belépés és tartózkodás célját igazoló okmányt, a magyarországi szálláshely meglétét igazoló okmányt, a tartózkodás időtartamára járó megélhetési bért, a külföldi utazáshoz szükséges pénzeszközök rendelkezésre állásának írásos igazolását, az előző lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy a letelepedéshez szükséges okmányokat, valamint érvényes jegyet (annak megvásárlásához szükséges pénzeszközöket) vagy jármű rendelkezésre állását.

A változatlan feltételekkel kapcsolatos dokumentumokat nem kell ismételten benyújtani.

A tartózkodási engedély meghosszabbítása csak akkor is megadható, ha a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülnek, és a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási helye a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül meghaladta a 90 napot.

Mikor igényelhetek tartózkodási engedélyt álláskereséshez vagy vállalkozás indításához? Mennyi ideig érvényes az engedély?

Ezeket a fajokat olyan harmadik országbeli állampolgároknak lehet adni, akik…

  • érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik orvosi vizsgálat céljából, és írásos igazolást kapott a vizsgálat befejezéséről, vagy
  • érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és igazolja, hogy tanulmányait sikeresen elvégezte,
  • ha rendelkezik a törvényben előírt feltételekkel és az általa végezni kívánt munkával, vagy azzal a vállalkozással, amelyet indítani kíván, és amely megfelel az általa elvégzett oktatás vagy kutatás szintjének.

Mikor igényelhetek tartózkodási engedélyt szakmai gyakorlatra?

Ebből a célból a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyt kaphat, amely megerősítette, hogy a fogadó szervezettel kötött megállapodás alapján Magyarországon kíván szakmai gyakorlatot vállalni.

Fontos, hogy a fogadó szervezet írásban vállalja a gyakornok kirendelése költségeinek megtérítését, hogy a pályázó a pályázatot megelőző két éven belül megszerzi a szakmai gyakorlathoz szükséges legmagasabb szintű képesítéseket, vagy hogy a szakterületen felsőfokú végzettséggel és megfelelő nyelvtudással rendelkezik.

Hol igényelhetek meghívót egy harmadik országbeli állampolgárhoz, és mit kell tennem?

Jogi személy esetében a meghívó iránti kérelmet a jogi személy meghatalmazott képviselőjének személyesen kell benyújtania, hivatkozva a meghívott lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy ideiglenes tartózkodási helyére.

A meghívólevél formális jóváhagyása iránti kérelem elektronikus úton, a külföldiek elektronikus regisztrációs felületén történő regisztrációt követően nyújtható be.

A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy szállást biztosít, gondoskodik a meghívott személyről, és fedezi az orvosi ellátás és távozás költségeit. Az eljárás díja 4 000 forint, melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy bankkifizetés (a regionális igazgatóság által kiállított csekk) formájában kell megfizetni.

Tartalmaz-e a tartózkodási engedély szálláshelybejelentést?

Nem. A tartózkodási engedéllyel rendelkező személy további formanyomtatvány kitöltésével igazolja ideiglenes szálláshelyét.

Milyen esetekben szükséges a lakhatás bejelentése és hogyan történik?

A harmadik országbeli állampolgárok kötelesek bejelenteni magyarországi tartózkodásukat az illetékes regionális igazgatóságnál, ha tervezett tartózkodásuk meghaladja a belépés napjától számított harminc napot.

A szálláshelyet a bejegyzés napjától számított 3 napon belül az illetékes regionális igazgatóság által erre a célra előírt formában, személyazonossági adatok megadásával kell bejelenteni.

A bejelentőlapon szereplő információknak meg kell egyezniük az úti okmányban szereplő adatokkal, és azokat a szállás tulajdonosának alá kell írnia; az úti okmányt a bejelentkezéskor be kell mutatni. Ha frissítened kell a szálláshelyed bejelentését, 3 napon belül fel kell venned a kapcsolatot OIF regionális kirendeltségével a szálláshelybejelentés kapcsán.

Frissíteni kell-e a biometrikus tartózkodási engedélyt, ha bármilyen okból új útlevelet állítanak ki (kivéve a személyes adatok változása esetén)?

Nincs szükség a frissítésre. Elegendő új útlevelet benyújtani az illetékes regionális igazgatósághoz.

Számviteli és pénzügyi nyilvántartási standardok Magyarországon

Számvitel – bevezető információk Magyarország számára

A társaság munkájának egyik legfontosabb eleme a kísérő dokumentumok elkészítése, beleértve a pénzügyi dokumentációt is, amely a beszámolókban szereplő tevékenységei eredményeinek bemutatására szolgál, bemutatva a vállalkozás munkájának hatékonyságát az adóhatóság és más helyi hatóságok számára.

Annak érdekében, hogy Ügyfeleink a lehető legpontosabb tájékoztatást kapják a főbb folyamatokról, nyilvántartásokról és számviteli szabványokról, valamint a magyar engedélyezett könyvelőhöz feldolgozásra benyújtott főbb típusú dokumentációról, megpróbáljuk megválaszolni a vállalat munkájának megfelelő kulcspontja biztosításának szükségességével kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdéseket.

Számvitel – Bevezetés

Milyen jelentéseket nyújtanak be a szabványnak megfelelően Magyarországon, és mik a végső benyújtási határidejeik?

Magyarországon alapértelmezés szerint három standard jelentést nyújtanak be havonta:

  • A könyvvizsgáló által a beszámolási hónapot követő hónap 14. napja előtt benyújtott személyzeti állomány (azaz HR) jelentése;
  • A bevallási hónapot követő hónap 20. napjáig benyújtott ÁFA-bevallás;
  • a könyvelő által a beszámolási hónapot követő hónap 15. napja előtt a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) benyújtott statisztikai jelentés.

Ezt követően egy, a szabvány szerint csak egyszer, a tárgyévet követő év május 20-ig benyújtott nyilatkozatokból álló csomag (helyi vagy globális világjárvány esetén a határidők eltolhatók):

  • ÁFA-bevallás
  • Éves mérleg
  • összefoglaló jelentés a személyzetről
  • összefoglaló statisztikai jelentés

Az időkereten belül mi a cégem összes dokumentációja benyújtásának legkésőbbi időpontja?

Számviteli szerződésünk értelmében a beszámolási hónapot követő hónap 5. napjáig meg kell kapnunk Öntől az elsődleges dokumentáció teljes csomagját.

Annak érdekében, hogy az éves bevallási csomagot május 20-ig be tudjuk nyújtani, legkésőbb a beszámolási évet követő év május 5-ig meg kell kapnunk az összes hiányzó dokumentumot.

Abban az esetben, ha a fenti határidők nem teljesülnek, cégünk nem felelős az esetlegesen késedelmes benyújtásokért.

Ki és hogyan nyújtja be a fenti jelentéseket?

Minden jelentést engedéllyel rendelkező könyvelő nyújt be digitálisan, nyilvános internetes forráson (a továbbiakban: „nyilvános portál”) keresztül, „Cégkapu” vagy a vállalat kapuja, orosz nyelvre lefordítva (bővebben a portálról).

Alvócégek esetében a nullás bevallásokat is teljes egészében be kell nyújtani a felelős hatóságoknak.

Milyen dokumentációt kell benyújtani a számviteli osztálynak a havi és éves bevallások sikeres elkészítéséhez és benyújtásához?

  • Bejövő számlák – a magyar és angol nyelvű változatokat mindig szívesen fogadjuk;
  • Kimenő számlák – felhívjuk a figyelmüket a számlák kibocsátására vonatkozó magyar szabványokra, valamint a Magyar Adóhivatal szabványosítással kapcsolatos legfrissebb megrendeléseire;
  • Számlázást támogató szerződések, ha vannak;
  • Egy bizonyos szállítási vagy szolgáltatási ügylet tényét igazoló teljes dokumentáció (például CMR, csomagjegyzék, szállítólevél, átvételi/szállítási okmány);
  • Bankszámlakivonatok minden egyes vállalati számláról az utolsó adatszolgáltatási hónapra vonatkozóan. A számlakivonat megfelelő formátumának megszerzésére vonatkozó részletes utasítások megtekintéséhez keresse meg a megfelelő menü részt.

Mi történik, ha valamilyen okból valamelyik havi jelentést nem nyújtják be időben?

Egyszeri, rövid távú késedelem esetén a vállalattal szemben semmilyen igényt nem támasztanak.

Hosszú késés esetén az Adószolgálat hiánypótlási igényt nyújthat be a céggel szemben, és e probléma elhárításának hiányában bírságot szab ki a dokumentáció gondatlan karbantartása miatt.

A NAV leggyakrabban kettő hónappal a bevallás benyújtásának határidőjétől reagál a hasonló jellegű hiányokra.

Rendszeresen megszegett határidők esetén, még ha jelentéktelenek is, az Adószolgálat emlékeztetheti Önt arra, hogy az Ügyfél cégének bevallásait időben be kell nyújtani, vagy akár meg is kell bírságolhatja helytelen tevékenységi tendenciák miatt.

Szerződéskötési és számlázási szabványok

A magyar joghatóság relatíve optimalizált, kellően központosított és szigorú nyilvántartási normái a legtöbb európai országtól eltérnek.

Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy pontosan hogyan érvényesülnek ezek a szabványok.

A szerződések tartalma és kívánt formája

A számvitel szempontjából a Magyarországon alkalmazott szerződéseknek a nemzetközi szabványokkal megközelítőleg azonos szempontokat kell tartalmazniuk:

  • A megállapodás típusa: ügynöki, kereskedelmi, szolgáltatási, alvállalkozói, partneri együttműködési, kölcsönszerződés;
  • a megállapodás tárgya, amely meghatározza az együttműködés jellegét és az eset konkrét leírását (kereskedelem, szolgáltatás, informatikai fejlesztés, alárendeltség, kölcsön/hitelnyújtás stb.);
  • A szerződés teljesítésének feltételei (szállítási feltételek, szolgáltatási teljesítménykritériumok, alvállalkozói szerződés alapján végzett munka teljesítésének feltételei);
  • elszámolási mechanizmus (számítási díj, fizetési szakaszok, ha lehetséges, a szerződés teljes értéke, a fizetések korlátozásának feltételei stb.);
  • A szerződés időtartama, megszűnésének feltételei és időkerete.

A számviteli osztályhoz benyújtott valamennyi szerződésnek tartalmaznia kell egy magyar vagy legalább angol nyelvű változatot.

Ha a szerződést bármely más nyelven készítik el és írják alá, azt magyar nyelvre kell lefordítani.

Számla tartalma

A magyar szabványok szerint minden számlának tartalmaznia kell a következő adatokat:

  • Szállító adatai
    • Cégnév;
    • (cégjegyzékszám/regisztrációs szám);
    • Adószám/Közösségi Adószám;
    • Székhely / Számlázási cím (utca, házszám, irányítószám, ország);
    • Banki átutalási adatok (Bank neve, IBAN, Swift/BIC)
  • Vevő adatai:
    • Cégnév;
    • (cégjegyzékszám);
    • ÁFA;
    • Székhely / Számlázási cím / címe (utca, házszám, irányítószám, ország);
    • Szállítási cím, ha szükséges (utca, házszám, irányítószám, ország).
  • A számla tartalmának részletei:
    • Kizárólag az engedélyezett számlázási platformon létrehozott egyedi számlaszám;
    • A termék / szolgáltatás neve;
    • Mértékegység;
    • Mennyiség;
    • Ár;
    • Kiállítás dátuma;
    • Teljesítési / Szállítási dátum
    • Esedékesség;
    • Az adóesemény időpontja;
    • Az áfa százaléka (%);
    • Pénznem.

Adatszinkronizálás – a NAV 3.0 törvényről

A Magyarországon 2021 januárjában hatályba lépett NAV 3.0. törvény szerint a magyar társaság nevében kiállított fizetési dokumentumokat a magyar engedélyezett számlázási platformok egyikén kell előállítani.

Ennek megfelelően, miután regisztrálta cégét vagy a vállalkozás bármely más formáját (egyéni vállalkozó, SZJA alapú magánvállalkozó, egyesület, betéti társaság, illetve bármilyen jogiszemély), a következő lépéseket kell megtennie:

  • nyilvántartásba vétel az egyik engedélyezett számlázási platformon;
  • válassza ki vállalkozási formáját és tarifáját;
  • biztosítja a számlaadatok szinkronizálását a Magyar Adóhivatal adatbázisával;
  • minden számlát kizárólag ezen a platformon keresztül állíthat

Felhívjuk figyelmét, hogy a számviteli osztályunk nem tudja feldolgozni a számlát, kivéve, ha ezt a dokumentumot a fent leírt módon állítják elő!

Az adatok szinkronizálás útján történő szolgáltatása a NAV felé az Ügyfél, nem pedig a könyvelő vagy a Számviteli Szolgáltató felelőssége!

További fontos szempontok:

  • ha eddig nyugtákat állított ki, ezt a jövőben is megteheti, mivel a nyugta nem számla, és ezért nincs közvetlen kötelezettség arra, hogy ezekről a NAV-nak tájékoztatást adjon.
  • Ha azonban a vevő számlát kér, Önnek nincs joga azt visszautasítani!
  • E rendelet szerint a számlát manuálisan is kiállíthatja, de a NAV Online-nál regisztrálnia kell, és az ilyen számlák tartalmát a fenti szabályoknak megfelelően a NAV rendszerébe is továbbítani szükségeltetik.
  • Hangsúlyozzuk, hogy mind az online számlázási szolgáltatáson keresztül, mind pedig manuálisan számlákat állíthat ki, ahogy és ahol szükséges, erről csak az adóhatóságoknak kell adatokat szolgáltatnia.

Erre a helyzetre való tekintettel csapatunk olyan szolgáltatásokat fejlesztett ki, amelyek szerint vállaljuk az Ön cége nevében történő számlázás (elszámolási dokumentumok kiállítása) feladatát, az adószolgálattal való átjárás biztosításával.

Szolgáltatásainkkal kapcsolatos további információért vegye fel velünk a kapcsolatot bármely kommunikációs csatornán!

A magyar társaság nevében történő számlakiállításra vonatkozó kiegészítő rendelkezések

  • A számvitel, valamint a számlázás fő nyelve magyar, azonban számlakiállítás kivitelezhető angol nyelven is;
  • Minden számla kiállítható helyi pénznemben (HUF), EUR-ban vagy USD-ben.
  • A magyar számviteli standardok (Számviteli Törvény) szerint a bejövő és kimenő tételeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyamának megfelelően kell forintra átszámítani. Ebből következően a szükséges befizetésekről, adókról stb. szóló beszámolókat, értesítéseket az Ügyfelek részére forintban küldjük meg.

A jelentéshez szükséges elsődleges dokumentáció

Nemzetközi ügyletek (EU + nem EU)

Az EU-tagállamokban és az Európai Unión kívül bejegyzett társaságokkal folytatott ügyletek során a következőket kell írásban benyújtani:

  • szerződés;
  • proforma számla, ha van;
  • számla;
  • a rakományra vonatkozó kísérőokmányok, amelyek rögzítik, hogy a rakomány átlépi az Európai Unió tagállamainak határait;
  • az áruszállítás költségei;
  • raktározási költségek, ha vannak;
  • a parkolás költsége, ha van.
  • adott esetben vámáru-nyilatkozatok;
  • egyéb általános költségek elszámolása.

Háromszögügyletek

Háromszögügyletek esetén a következőket kell küldeni:

  • az ügyletekben részt vevő társaságok közötti háromoldalú szerződés vagy az áruk mozgására vonatkozó eljárást megerősítő szerződéslánc;
  • az egyes ügyletek számlája;
  • raktározási költségek;
  • fuvarokmányok;
  • egyéb ráfordítások.

Milyen dokumentációt kell benyújtani a számviteli osztálynak a havi és éves bevallások sikeres elkészítéséhez, benyújtásához?

  • Bejövő számlák – a magyar és angol nyelvű változatokat mindig szívesen fogadjuk;
  • Kimenő számlák – felhívjuk a figyelmüket a „Számla tartalma” és az „Adatszinkronizálás – a NAV 3.0 törvényről” című fejezetekben leírt, a számlák kibocsátására vonatkozó magyar szabványokra.
  • Számlázást támogató szerződések, ha vannak ilyenek;
  • Egy bizonyos szállítási vagy szolgáltatási ügylet tényét igazoló teljes dokumentáció (például CMR, csomagjegyzék, szállítólevél, elfogadási és kézbesítési iratok);
  • Az egyes vállalati számlák bankszámlakivonatai a megállapodás szerinti beszámolási hónapra vonatkozóan.

Ha bármilyen kérdése van a bankszámlakivonatok letöltésével kapcsolatban, olvassa el a bankszámlakivonatokról szóló részt, vagy vegye fel a kapcsolatot a felelős munkatársunkkal!

A vállalat által jogi személyektől vagy bankoktól felvett kölcsönök esetében a vonatkozó szerződéseket a megkötésüket követően azonnal e-mailben kell elküldeni a könyvelő részére.

Megjegyzés: A jelen szerződéseket alapértelmezés szerint magyar nyelvre kell lefordítani.

Bankszámlakivonatok

A könyvelőnek feldolgozásra átadott elsődleges dokumentumok közül a bankszámlakivonatok kulcsszerepet játszanak az adóhatóság számára a tranzakciók és a kísérő dokumentumok összeegyeztetésében.

Miért használják a bankszámlakivonatokat?

A bejövő és kimenő fizetéseknek az Ügyféltől kapott dokumentációval való összeegyeztetésében való tisztán gyakorlati szerepén túl az egyes számlákra vonatkozó bankszámlakivonatok az adóhatóságnak havi jelentésekkel átadott dokumentumcsomag kötelező elemét képezik.

Más szóval, a könyvelő nem tudja lezárni az adott beszámolási hónapot vagy évet a megfelelő bankszámlakivonatok nélkül a megadott időszakra.

Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a jogi személy nevében regisztrált bankszámlák mindegyikére vonatkozóan feltétlenül szükség van a bankszámlakivonatok szolgáltatására, függetlenül a felhasználtságuk mértékétől.

Mit tartalmazzon pontosan a bankszámlakivonat, és milyen formátumban?

  • Az adatszolgáltatási hónap kezdetén fennálló nyitó egyenleg;
  • A beszámolási hónap végén fennálló záró egyenleg;
  • A dokumentum: ” Account Statement ” vagy ” Bank Statement „;
  • A dokumentum formátuma PDF;
  • Számlatulajdonos cég neve;
  • Bankszámlaszám;
  • A bank neve;

A bankszámlakivonatnak tartalmaznia kell minden egyes bejövő és kimenő tranzakciót a számlán, és csak az elején és a végén kell meghatározni a teljes összeget egyenlegek formájában.

Hogyan kérhetek és fogadhatok bankszámlakivonatokat?

Háromféleképpen vehetjük át a bankszámlakivonatokat:

  1. Bankszámla nyitásakor vagy személyes látogatás során Ön arra utasítja a bankot, hogy havi bankszámlakivonatokat küldjön cége székhelyére papír formátumban.
    Ezt a módszert általában akkor alkalmazzák, ha az Ügyfél bármilyen okból nem tudja letölteni a kimutatásokat az internetes bankon keresztül.
  2. Banki meghatalmazást ír alá és küld a helyi meghatalmazott címére, megadva neki a jogot, hogy bankszámlakivonatokat kapjon a banktól.
    Ez a lehetőség a világjárvány idején, illetve a bankszámlák biztosítására vonatkozó szerződés egyoldalú felmondása és a hozzáférés ezt követő lezárása esetén további népszerűségre tett szert.
  3. Bankszámlakivonatokat az internetes banki hozzáférésen keresztül is letölthet, ami a legpraktikusabb módja a normál esetben.

Bérszámítási mechanizmus Magyarországon, alapjáraton

Ebben a részben megismerkedhet a bérmeghatározás alapvető rendelkezéseivel, valamint a számítások mechanizmusával.

A bérszámfejtés jogszabályi szempontjai és konceptuális mechanizmusa Magyarországon

A bérek kiszámításának alapja az órabér vagy a havi bér bruttó összetevője.

Lehetőség van a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatásra is (részmunkaidő formátumban a teljes munkaidő fele, negyede).

A bruttó bérekből levont adók és járulékok – ezek a költségek a munkavállaló költségére kerülnek levonásra:

  • társadalombiztosítás 18,5%, a törvény szerint Tbj. 27.§ 1. pont;
  • jövedelemadó 15%, az 1995. évi CXVII. törvény szerint. (Szja tv.).

 

A társaság többletköltségei a bruttó kifizetés mellett:

  • a társadalombiztosítási járulékokat terhelő, a bruttó bér 13% -át kitevő adó.

Példa a bérszámfejtésre

Ha a bruttó fizetés havonta 1000 EUR, a felállás a következő:

Bruttó bérből fizetett adók:

  • Szociális adó – 15% = 150 EUR
  • Társadalombiztosítás – 18,5% = 185 EUR

Kézhez (nettó) a munkavállaló 665 eurót kap.

A vállalat továbbá a munkavállaló bruttó fizetésének (130 EUR) 13% -át kitevő kiegészítő társadalombiztosítási járulékadót köteles adó formájában megfizetni.

A vállalat egy alkalmazottra jutó havi összes kiadása: 1.130 EUR.

Minimálbér Magyarországon

A jelenlegi szabályozás szerint 2024-tól a munkavállaló minimálbérének mérete bruttó 232.000 Ft-nak felel meg, a garantált bérminimum pedig 326.000 Ft értéket kap.